HALLÁSVÉDELEM A zaj 85 dB fölött éri el az emberi fül számára veszélyes szintet. Lehet statikus jellegű (max. 5 dB-lel ingadozó hangnyomásszint) vagy impulzus jellegű (min. 10 másodperc időközönkénti). Negatív hatása többféle képen is érzékelhető: megnő a pulzusszám, emelkedik a vérnyomás, a zajnak kitett személy hamarabb elfárad, zavart, figyelmetlen lesz, nő a balesetveszély. A magas zajszint hosszú távú hatása halláscsökkenést vagy akár süketséget is okozhat. A megfelelő zajvédőeszköz kiválasztásakor a cél a halláskárosító tevékenység zajszintjének biztonságos mértékig történő csökkentése. SZEMVÉDELEM A szem úgy működik, mint egy fényképezőgép. A szaruhártya egy kis átlátszó nyílás, amely a szem elülső részében helyezkedik el. Igen fontos szerepet játszik a fénysugarak irányításában és meghatározza a szem színét. A pupilla fényszabályozó, melynek kifáradása fejfájást okozhat, átmérője a fényerősség függvényében változik. Veszélyeztetése helyrehozhatatlan károsodást idéz elő. A szemlencse a látótávolság függvényében élesség beállítást biztosít egy kis izom működésének eredményeként. A kor előrehaladtával az izom elveszíti teljesítőképességét és távollátást idéz elő. A szemlencse az infravörös és az ibolyántúli sugárzás következtében elveszítheti átlátszóságát, melyet szürkehályognak neveznek. A retina (fényképező filmréteg) a természetes szövetanyag a szemfenéken, ami a képet a szemideg révén az agyba továbbított elektromos impulzusokká alakítja át. Ha a retina sejtek tönkremennek, az visszafordíthatatlan látásvesztést eredményez. A szem védelmekor a veszélyforrásoknak megfelelő védőeszközt kell alkalmazni. A veszélyforrásokat a következő kategóriák szerint lehet csoportosítani:
FEJVÉDELEM Legfontosabb feladata az agykoponyát fenyegető munkahelyi behatások megakadályozása vagy csökkentése, mint például a fej beütődése, zuhanó tárgyak ütőhatása, oldalirányú ütések, fémolvadékok és forró szilárd anyagok fröccsenése. Védelemre különféle munkavédelmi sisakok ajánlatosak, melyek kiegészíthetők az arc védelmét is biztosító pajzsokkal. LÉGZÉSVÉDELEM Az emberi szervezetre káros összetételű anyagok, részecskék, gázok és gőzök elleni, légzőszerveket védő eszközöket a környezeti levegőt tisztító szűrő típusú, illetve szállított levegős rendszerű (ionizációs) légzésvédő készülékek alkotják. A szűrő típusú védőeszközök részecskeszűrők, gázszűrők vagy az előbbiek kombinációi lehetnek. Ezek oxigénhiányos légtérben (17tf % alatti), illetve ismeretlen vagy a megengedettnél nagyobb koncentrációjú szennyező anyagok esetében nem használhatók. A részecskeszűrő félálarcokon és a gázszűrőbetéteken eltérő jelöléseket alkalmaznak.
KÉZVÉDELEM A védőkesztyűk meghatározott ártalmak ellen védik a kezet, esetleg a kar egy részét is, a mandzsetta hosszától függően. Ezen ártalmak a következők: vegyszerek és mikroorganizmusok, mechanikai ártalmak, hőártalom (kontakt hő, sugárzó hő, kismértékű olvadt fém), ionizációs sugárzás, orvosi, egyszer használatos kesztyűk, hideg, vágás-szúrás, vibráció, villamos feszültség.
A következő táblázat az egyes kategóriák védelmi képességét mutatja be. Az alapkövetelményeket valamennyi kategória tartalmazza, úgy mint: ártalmatlanság, kényelem, tartósság, csúszásbiztonság.